Kerékpár mentés

Az élhetőbb környezetért...

Régi kerékpárok új élete

Mint sokminden a 2020-2021-es koronavírus járvány idején, az új kerékpárok vásárlása is sokkal nehezebb, mint általában. A kerékpárüzletek nehezen tudnak bármit is raktáron tartani, és a nagyobb áruházak állványai is nagyrészt üresek. A hiány miatt egy idő után a régi kerékpárok kerültek a figyelem középpontjába. Az apróhírdetési oldalakon is megnőtt a használt bringák árfolama, de aki kicsit is ért a kerékpárszereléshez az jóval elöbb és még mindíg olcsóbban juthat egy elfogadhatóbb minőségü kerékpárhoz.

De egy régi kerékpár feltámasztása bonyolúltabb is lehet annál, minthogy felpumpáljuk a gumikat. Sokat számít hogy mennyit állt és milyen körülmények közt tárolák, illetve mennyire volt kitéve az időjárás kénye-kedvének.

Legelső lépés a takarítás

Az utolsó utak szennyződései és az állásidő miatti porréteg miatt nehezen lehet ellenőrizni a hibákat. Miután a kerékpár tiszta, sokkal egyszerűbb megkülönböztetni a szennyeződést a korróziótól valamint megtalálni az esetleges kopásokat és sérüléseket. A 2000 után gyártott kerékpárok többsége már főleg aluminiumból készült, így a rozsdásodás nem jellemző ezeknél, viszont az anyagfáradásos repedés annál inkább. Egy tisztítás folyamán ezek is felszínre tudnak kerülni.

Gumialkatrészek ellenőrzése

Az olyan alkatrészeket, mint a fogantyúk, gumiabroncsok és a fékbetétek, nem úgy tervezték, hogy örökké tartsanak, és ugyanúgy tönkremehetnek a sok állástól, mint a szokásos használattól. Ezeknek az alkatrészeknek a vizsgálata képet adhat arról, hogy a kerékpár milyen állapotban lehet. Például a régi gumi kormánymarkolatok idővel általában ragacsosak és nyúlósakká válhatnak. Cseréjükkel sokkal élvezetesebbé tehetjük a használatot. A levegőt tartó gumiabroncsok és a bennük lévő belsők idővel szárazakká és törékennyé válhatnak. Még abban az esetben is, ha szabad szemmel sem látunk repedéseket a gumiban, ezek akkor is kialakulhatnak a belsőben vagy a külső abroncson, ami defekthez vezethet. Amennyiben a kerékpár felnifékes kialakítású, valószínűleg a fékpofákat is ki kell cserélni. Néha porszerűnek tűnnek, amikor bomlani kezdenek, ami gátolja a fékerőt. Szerencsére egy új szett olcsón beszerezhető.

Hajtómű alkatrészek ellenőrzése, cseréje

A hajtómű, a leginkább kopásnak kitett része a kerékpárnak, aminek három fő alkotóeleme a hajtókar az első fogaskerékkel, ill. fogaskeréksorral, a lánc és a hátsó fogaskeréksor. A megfelelő időközönként történő tisztítás és olajozás nagyban megnövelheti ezen alkatrészek élettartamát.

A kopás kezdetben csak szemmel érzékelhető (a fogak a fogaskeréken kezdenek hasonlítani a cápafoghoz) de később, erősebb igénybevételnél ugrani kezd a lánc.

A megnyúlt (a kopások miatt hosszabbá vált) kerékpárlánc más pozicióban érintkezik a fogaskerekekkel, így koptatja azokat. A láncnyúlás ellenőrzése vagy a lánc időszerű cseréje nagyban elősegítheti, hogy kevésbé kopjanak a fogaskerekek.

Csapágyak karbantartása

Több jel is mutathat arra, hogy a kerékcsapágy foglalkozást igényel.

Kotyogás, szorulás, nyikorgás, ezek már a komolyabb tünetek de észrevétlenűl (fokozatosan) is veszíthet a gördülékenységéből a kerék. A különbséget csak a karbantartás után vesszük észre igazán.

A csapágy kenőanyaga a zsír, amivel nem érdemes spórolni, természetesen csakis a megfelelő tisztítás után. Fontos még a megfelelő kónusz csavar beállítás is (nem kotyog, nem szorúl).

Egy jól összeszerelt kerékpárcsapágy ami védett a portól és a nedvességtől az pár éven és pár ezer kilométeren keresztűl gond nélkűl fog működni.

Kényelmi szempontok

Amennyiben a felújítás már azon szakaszába érkeztünk, hogy már menetbiztosnak mondhatjuk a kerékpárt, akkor igény szerint rá lehet térni a kényelmi szempontok kialakítására is.

Talán az egyik legfontosabb ezek közül a nyereg. Kevés az esély arra, hogy a régi tulajdonos ugyanolyan fenékkel és testsúllyal renelkezik mint az új tulaj, így értelemszerűen ezt biztosan cserélni kell. A megfeleló nyeregválasztás nagyban befolyásolhatja egy bringatúra élvezetét.

Néhány kezdő és szabadidős kerékpáros ragaszkodik ahhoz, hogy példáúl a kormányt a lehető legmagasabbra állítsa, hogy teljesen függőleges üléshelyzetben tudjon közlekedni. Bár ezzel nincs semmi baj, ha rövid távolságokat lassú vagy mérsékelt sebességgel tekerünk, viszont hatékonyabban fogunk kerékpározni, ha a felsőtest (a törzs) előre dől. Ez nem azt jelenti, hogy nagyon görnyedten kell hajtani. Valójában az a kérdés, hogy megtaláljuk-e a számunkra kényelmes kormánymagasságot. Gyakran ez nem igényel 100%-ban függőleges ülőhelyzetet. Egy másik szempont, hogy a teljesen függőleges helyzet azt jelenti, hogy a gerincoszlop több rezgést és ütést nyel el, amelyet a kerékpár hátsó kereke közvetít. Ez a hosszabb utakon kifejezetten kellemetlen lehet.

 

Foto:Pixabay